A magyar EU-elnökség legfőbb célja az uniós versenyképesség helyreállítása – jelentette ki Varga Mihály a magyar soros elnökség első pénzügyminiszteri tanácskozását (ECOFIN) megelőzően Brüsszelben. A találkozón emellett a tőkepiaci unió és az uniós gazdaságirányítás voltak még napirenden.
Az Európai Parlament 63 képviselője közös levélben kérte az Európai Uniót, hogy vonja meg Magyarország szavazati jogát a blokkban. A kezdeményezés hátterében Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli moszkvai és pekingi látogatásai állnak.
Az Európai Unió külügyminiszterei azt tervezik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök budapesti rendezvénye helyett saját augusztusi csúcstalálkozót szerveznek Brüsszelbe. A lépés egyértelmű jelzés lenne a magyar kormányfő, a többi uniós vezetővel előre nem egyeztetett moszkvai és pekingi útjaival szembeni elégedetlenségről.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti, egyoldalú moszkvai látogatása az Európai Tanácsa jogi szolgálata szerint az uniós szerződések megsértése. Az utazás, amelyet a magyar kormány az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalások előmozdításával indokolt, heves bírálatokat váltott ki az EU és a NATO szövetségeseitől, akik egyértelművé tették, hogy a kormányfő hiába az EU soros elnöke, nem az államszövetség képviseletében járt el a múlt héten.
Magyarország nem kapott felhatalmazást az Európai Unió Tanácsától a Türk Államok Szervezetével való kapcsolatok előmozdítására - közölte az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap azzal összefüggésben, hogy Orbán Viktor kormányfő Azerbajdzsánban részt vett a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) informális csúcstalálkozóján.
Személyesen fogadta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma Kijevben, Ukrajna fővárosában. Megjelentek az első fotók a találkozásról és Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-posztot is közzétett a találkozó hátteréről.
"Igen sajátos időszak" lesz a következő fél év az EU történetében, mert a július 1-jén induló magyar uniós soros elnökségnek az éppen felálló Európai Parlamenttel és az új biztosok megválasztásával még átmeneti időszakban lévő Európai Bizottsággal kell majd együtt dolgoznia – jelezte Bóka János a féléves időszak előtti vasárnap reggeli rádióinterjújában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter rögzítette: a magyar elnökség központi célkitűzése az európai versenyképesség megerősítése, de számos más céljuk is van, és összefoglalta az előttünk álló fél év főbb menetrendjét is.
Csütörtök este az uniós vezetők megállapodtak a blokk következő öt évre szóló politikai vezetéséről. Ursula von der Leyent újra megválasztották az Európai Bizottság elnökének egy második ciklusra, António Costát az Európai Tanács elnökének, Kaja Kallast pedig a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztségre. A vezetők jóváhagyták a stratégiai menetrendet is, amely a kinevezettek jövőbeli munkáját körvonalazza. Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökök voltak csak különutasok.
Hiába egy általános, csak a következő ciklus politikai céljait nagyvonalakban körül író, jogilag nem kötelező érvényű szöveg a Stratégiai Menetrend, most Franciaország és Németország teleírta módosító javaslatokkal a 2024-2029-es időszakra vonatkozó iránymutatást. Más tagállamok is kiegészítéseket tennének a szöveghez, de Berlin és Párizs vélhetően egy hosszú vitába lökte bele az Európai Tanács csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóját.
Németország, Lengyelország és Csehország pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az ukrajnai menekültek befogadásának költségeinek fedezésére. Az Európai Tanács napirendre vette a kérdést, de a főkezdeményező Berlin sem számít gyors döntésre.
Magyarország megfelelő ajánlatért cserébe feloldhatja a vétóját az Európai Békekeretből Ukrajnának szánt támogatások esetében. A Fidesz és a KDNP semmilyen frakcióhoz nem csatlakozna, de új képviselői csoportot létrehoznának az Európai Parlamentben. A magyar kormány Ursula von der Leyen újraválasztását sem támogatja – mondta el Orbán Balázs, Orbán Viktor magyar miniszterelnök tanácsadója egy doorstep interjú során a Portfolion-nak a brüsszeli EU-csúcs szünetében.
Intézményi reform, a tagállami vétójogok gyengítése, az EU versenyképességének javítása és Ukrajna csatlakozása – többek között ezekről a témákról tanácskoznak majd a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcson. Előzetesen úgy tűnt, hogy az államszövetség intézményeinek csúcsvezetőiről lehet majd a legnagyobb vita, de a pozícióharc már rendeződni látszik, így Ursula von der Leyen sorsa is eldőlt a Bizottság élén. A tervezett napirend viszont pont a magyar kormánynak kényes kérdésekről szól, ami újabb konfliktusokat vetít előre.
Megvan megállapodás az EU vezető pozícióról – számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kedden három, a tárgyalásokat ismerő forrásra hivatkozva. Az Európai Parlament három mérsékelt frakciója végül döntésre jutott az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a külügyi főképviselő személyeiről. A paktumot Donald Tusk, Olaf Scholz, Pedro Sanchez és Emmanuel Macron járta ki.
Magyarország még mindig nem teljesíti azokat a reformokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy lezáruljon az Európai Unió 7-es cikk szerinti eljárása – figyelmeztetett Hadja Lahbib belga külügyminiszter, az Európai Unió Tanácsának mai egyeztetése előtt. Az eljárás keretében, amelyet még 2018-ban indítottak a jogállamiság helyzete miatt, Magyarországot továbbra is súlyos bírálatok érik, különösen a korrupció és az igazságszolgáltatás függetlensége terén. Az Európai Bizottság töretlenül vizsgálja a magyar kormány tevékenységét, míg egyes tagállamok már javaslatokat tettek a magyar vétók megkerülésére.
Az európai kormányok azt vizsgálják, hogyan lehetne megvédeni az uniós határozatokat attól, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyre gyakrabban éljen vétójogával, mivel Magyarország július 1-jén átveszi a soros elnökséget. Magyarország rekordszámú, konszenzusos kül- és biztonságpolitikai kérdést blokkolt vagy késleltetett az elmúlt években. Most több jogi kiskaput kihasználva semlegesítenek a magyar vétókat – írja a Financial Times.
Az Európai Unió jóváhagyta az orosz gázzal szembeni első szankciókat, ami jelentős változást jelent az eddigi megközelítésben. Németország és Magyarország hetekig ellenezte a 14. büntetőintézkedésekről szóló csomagot, végül azonban egy letekert javaslatot már elfogadhatónak tartottak.
Megkezdődött hétfőn koraeste a tagországok vezetőinek soron kívüli munkavacsorája Brüsszelben, az Európai Tanácsot alkotó állam- és kormányfők arról egyeztetnek, hogy kiket jelöljenek az Európai Unió két intézményének, az Európai Tanács és az Európai Bizottság vezető pozícióiba, valamint az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elkeseredett rivalizálásba keveredett, és Michel állítólag ki akarja zárni von der Leyent a június 17-i találkozóról, amelyen az EU vezető tisztségeiről tárgyalnak majd. Von der Leyen amúgy sincs egyszerű helyzetben: bár az Európai Néppárt nyerte a választásokat, nehezen találhat támogatókat maga mögé.
A kohéziós politika, ezen belül is a demográfia kérdése az egyik fő prioritása lesz a júliusban kezdődő magyar uniós elnökségnek - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden, egy budapesti konferencián.
Újabb ország, Ausztria kormánya is folytatná Magyarország ellen a hetes cikk szerinti eljárást, miután a belga külügyminiszter a hétvégén már belengette a jogi atombombaként emlegetett procedúra továbbléptetését. A végső soron a magyar tanácsi szavazati, vagyis vétójog felfüggesztésével fenyegető eszköz elfogadásához teljes egyetértésre lenne szükség, ami valószínűtlen, de jelzi, hogy szűkül a magyar kormány mozgástere.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Teljesen ellentmondanak egymásnak a felek.
Egyre többen vélekednek hasonlóan.
Fókuszban ismét Mike Waltz.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
